Mondd, hogy hibáztam, miközben vakon futottam
S szívem szavait elhallgattam.
Mutogass rám ujjaiddal amiért reméltem,
Bár akármennyire fájt én nem féltem.
Ölts rám nyelvet amikor szeretetemmel kísértettelek
Hisz oly sokszor remegve féltettelek.
Mindezt azért, hogy most néma szemekkel aludj
Hangod a szélnek adva hozzám annyi jut:
Ki szeret?