2009. augusztus 6., csütörtök
Meglepetés
Reggelre sikerült megbeszélni h Kati és Andris jönnek velünk kocsival Váriba, és Gyuriék vonattal ugyanazon a napon. A megmaradt rosszkedvemet alig sikerült palástolni, legalább úgy, mint az árulkodó karikás szemeimet. Apa már 2napja nem volt elérhető mobilon, de amikor már közeledtünk Vári felé felhivott minket, h merre vunk stb. Kiderült h a Szinevéri tón voltak. Mikor megjöttünk apa kocsija ott állt az udvarban, és már akkor feljajdultam, h ne máááár. Aztán rájöttem h muszáj lesz bemennem. Csodálatos kép fogadott, apa ül és gügyög a rajta fekvő babához Judit meg ott áll nem messze tőle Erikkel. Célbavettem a szobát köszönés nélkül, szoltam jkának h gázvan, adott nyugtatot, mert remegtem mint a nyárfalevél. Mondta h feküdjek le, de én inkább lementem a kertbe és felhivtam Esztit. Persze apa utánamjött de nem tudtam még csak rá se nézni, és a rajtam lévő képzeletbeli szájzár miatt még ki se tudtam nyitni a szám pedig tökre bennem volt pontosan, h mit kéne mondanom. Felajánlotta h menjünk fel kajálni, beleegyeztem, de helyette lefeküdtem az ágyra és elkezdtem bőgni, ami a legnagyobb csodálkozásra késztette az arcizmaimat, hisz a tgenapi után azt hittem h jó pár évig egy könnycseppet sem tudok majd kipréselni magamból. Rögtön jött Jolikátol a nyugtatóadagom és Kati andalitó hangja, amint nyugtat. Apa is odajött hozzám még Jolika előtt, elsőként, csak neki nem sikerült észrevennie h sirok… Kati levitt a kertbe Andrissal és leültettek a hintára, apa megint utánunkjött és elkezdett ölelgetni. Kaptam apátol egy hűtőmágnest amit a Szinevéri tóról hozott. Nem vok pszichopata h ennyi miatt igy kiakadok, csak az volt a bajom h váratlanul jött és nem tudtam felkészülni rá. Főleg a tegnapi után.. Am a sokkhatás alatt Katinak azt sikerült kipréselnem h az a bajom h állandoan az orrom alá dörgöli a tökéletes feleségét, gyerekeit, életét. Ezen is el lehet gondolkodni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése