mosakodjunk!

dühös vagyok ha visszaolvasom a leveleket. mert igazuk van de mégsem. nincs véletlen? oké. persze mert mindennek van oka, minden vminek a következménye és ezt nem is akarom megcáfolni. nem véletlen h utálom magam ha ien dagadt vagyok. nem véletlen h szarul érzem magam most is, mivel zavar h dagadt vagyok és a tudat h ezt én alakitottam igy, mert azthittem igy boldogabb leszek. de ez csak rosszabb.
amig nem szeretem magam nem várhatok többet másoktól? nem várok sedmmit másoktól. nem várom h szeressenek, nem várom h utáljanak semmi. még azt sem h megértsenek vagy elfogadjanak, hisz ha nekem nem megy, h menne nekik? de mégis megkönnyitik azt az időt amit velük töltök. oan perceket csalnak az életembe amikor egész keveset gondolok arra h utálom magam. de sosem megy ki a fejemből és hidd el NEM azért mert állandóan ezt hajtogatom és az univerzum valóra is váltja ezt. az univerzum bassza meg! legyek én? hát ami mostvagyok az minden csak nem én. és nem csak alkatilag értem. és ha én irányitom az6 életem, akkor miért ne lehetnék megint soványka és boldog. miért hiszik azt az emberek h ha duci vki akkor boldog is? max boldognak tűnik. mert van annyi energiám h állandóan vigyorogjak, viccelődjek, mert az emberek megszokták h ez vagyok. mondom vmi elszomorítót, az emberek változnak. ugyanúgy érzem magam, mint akkor amikor nem ettem, hisz, lehet h akkor szarabb volt, mert nem éreztem magam fizikailag vmi erősnek, de most meg a testem iránti gyűlölet kiegyenliti a számlát. utálom h belém próbálják tumkolni, h de akkor tök boldogtalan voltam és h szarul néztem ki? ki a faszt érdekel, ha akkor boldog voltam a magammódján? persze ienkor jön az h jo akkor csinálj amit akarsz ne egyélj és halj bele, ami tök oké lenne ha nem dühből mondják, és nem éreztetnék ugy h tökre reménytelen eset vagyok, és nem értik h ez már nem megy. mert annyira megváltoztattak ezzel a gyogyulósdival h kéotelenségnek tűnik koplalni és rohadt nehéz elkezdeni. félek boldog lenni. vagy inkább csak nem tudok, és ezt az univerzummal már annyira magamba szivtam, h vszeg sose fogom tudni kipusztitani magamból. kössz univerzum.
és vajon ha tényleg ezt a dühös énemet hagynám uralkodni és az egyszerű utat választanám h nem kajálok akkor vajon mi lenne velem? mi lenne az életemmel? nem akarok anyaként oanról beszámolni a gyerekeimnek h egész életemben nem voltam boldog, mert nem engedtem meg maganak ésállandóan csak elégedetlen voltam. de vajon tényleg eljutnék odáig? sose lennének gyerekeim ha ezt csinálnám. és nem is engedném meg magamnak, mert ha már a saját életemet elcseszem az övéiket ne h ieneket hallgassanak és a végén nehogy példát vegyenek rolam.
nem tudommi lesz. nem tudom h fogadhatnám el magam. nem tudom h fogyhatnék le ugy h közben nem viszem tulzásba. nem tudom h h jutottam el odáig h fogynom kell. nem tudom mit akarok magamtól, a körülöttem lévőktől és az élettől.
és amig azon vagyokh ne törődjek a múlttal és szo szerint a vécén huzomle, azon kapom magam h elkezdődött valami, amit már nagyon jól ismerek. és nem azért mert a múltba nézek, hanem mert elfelejtettem. hát mi a helyes akkor elfelejteni vagy megtartani?

levelek Esztertől

aug.6
natim,hogy gondolhatod,h hisztis picsának tartalak?hogy gondolhatod,h a terhemre vagy?fontos vagy nekem.rengeteg mindent köszönhetek neked. te egy csupaszív nagyszerű ember vagy,aki fél a világtól és aki kicsinek érzi magát sokszor,pedig,ha megnézed a lelki jelenlétedet és magadba burkolózol kicsit egy magányos szobában akkor meglátnád milyen hatalmas is vagy és mennyire értékes ember vagy. nagyon szeretlek!bármi gond van,itt vagyok!itt leszek!csak hagyd magad átadni az életnek!hagyd élni magadat!ha hátrafele nézel,mindig orra fogsz esni. ha nem megy apuddal a dolog,ne erőltesd.tudom,h furcsán hangzik tőlem,de így csak roncs leszel. ez az utazás remélem ráébreszt majd arra,amit mondtam....nincsenek véletlenek!semmi sem véletlen!nem véletlen,h egymásra találtunk!nem véletlen,h megismerted rékát!nem véletlen,h henivel nem jó a viszonyod!nem véletlen,h apuddal nem tudtál beszélni....csak hallgass a belső hangodra és higyj.senki sem tudja elvenni tőled a hitedet. hidd,h gyönyörű az életed!nézd meg azt,amid van!van egy gyönyörű lány a tükörben és mégis vakon tapogatja a tükörképét...ez nem mehet így tovább!belül ordítasz,mégsem hallja senki.miért van ez?miért nem ordítasz?miért nem taszítod magad a boldogságba?mondd,mit tehetnék,h észre vedd ki vagy?remélem elég annyi tőlem,h nagyon szeretlek!
és anyumék már nagyon várnak!elvoltak olvadva a puszidtól.
ORDÍTS


aug.8
ne haragudj,h csak ma írok,de örülök,h géphez jutottam most egyáltalán.ezt is nagy harc árán.
hogy vagy?miért nem érzed magad jól ott kinnt?hidd el,hha picit a dolgok mögé nézel akkor többet is látsz majd a világodból,mint most.remélhetőleg egy nap segíthetlek eljutni arra a pontra,h tisztán lásd mit szánsz magadnak.mert sors nincs.nincs véletlen.nincs véglet.nincs olyan,h megvan írva.mindent te alakítasz.te alakítod,h apuddal nem vagy nyílt.te alakítod,h boldoggá teszel minket rékával.te alakítod,h ilyen gyönyörű vagy.mindent te alakítasz.de azt tudnod kell,h amíg nem szereted magadat,addig nem várhatsz el többet másoktól.magadért felejtsd el a múltat és kezd egy tiszta lappal!!!nálad a toll.te írsz meg mindnet.úgy bánj magaddal,ahogy szeretnéd,h mások is kezeljenek.szeresd magadat.mert nem hiába szeretnek mások.és azt akarom,h ébredj fel és járj.nem szabad másoktól várni a csodát,mert csak magadra számíthatsz,amikor az élet nehézségei rádszakadnak és még mi sem tudunk segíteni.legyél magadra utalva,ha rádtör a magány.legyél te.te vagy,aki.és aki te vagy azt kell elfogadnod.mindenkinek vannak hibái,de ha te mindig a hibát látod magadban akkor másoknak is erre hívod föl a figyelmét.nagyon boldog tudsz lenni.felszabadult,amikor velünk vagy.és miért?mert nem magadra gondolsz.mert elfogadod magadat,h igenis boldog vagy.mert te félsz boldog lenni.ez a nagy igazság.félsz felszabadulni a múltból.félsz az újrakezdéstől,mert te sem tudod,h kéne.pedig egyszerűbb mint gondolnád.de az űt rádvan bízva.én csak a tanácsadó vagyok....te vagy az útmutató.rajtad áll minden.tedd meg MAGADÉRT.öcsém csókol és apuék is.és gyönyörű lesz az a 3 nap.addig gondolkodj és tanulj járni.ennél jobb alkalom nincsen.minél előbb szedd össze magad egy új jövőért!!!
szintén aug.8
bocsi,majdnem elfelejtettem...nézd meg a divatlap.hu-n és ott van egy olyan címszó a fejlécben,h szakma vagy ehhez hasonló szó,de asszem szakma.és ott bekell írnod ill kikell választanod,h ügynökséget keresel.ha nem sikerül segítek majd itt és együtt megnézzük....és ne akarj olyan randa csontsovány lenni.mert van más út.de én nem lehetek,aki megmondja neked mi a jó.figyelj nati,tudod,h mi a véleményem róla...erről az egészről és a veled való kapcsolatáról....és nem jó kilátásokkal indulsz.elcseszed az életedet.azt hiszed,h elvan már tolva,közben meg te nem teszel érte,h rendbe jöjjön.segíctenék neked,de úgy látom az én szavam nem sokat ér neked.neked kell elgondolkodnod azon,h a könnyebb vagy a nehezebb utat választod.és ebben egyedül maradsz,mert nem én írom meg az életedet.ha én írnám hallgatnék a belső hangra,ami igenis van neked.akkor jársz majd jó úton,ha harcolni akar érted.és ez már megvolt...és újra benne vagy...tudom,h könnyebb az,ha nem eszel,mint az,h elfogadd magadat. ez az élet legnehezebb dolga,h harmóniában élj.itt van az orrod előtt...itt volt mindigis és mindigis itt lesz.olyan nincs,h vége.csak rajtad áll mikor készülsz fel arra és mikor fogadod el,h a másik út szebb.ha nem is akarod elfogadni,márpedig te nem akarod most elfogadni,akkor nem tudom mit mondjak neked.talán azt,h légy boldog!ha téged ez tesz boldoggá csináld!de nem hiszem,h te ebben hiszel...mert nem gondolod komolyan.azt akarod,h apud figyeljen rád.de hahó...mi lesz veled???megéri???mi lesz az életedből????semmi.így semmi.gyenge vagy,ha feladod.márpedig te pont nem vagy az.csak gyengének lenni könnyebb,mint küzdeni,azért,h boldog legyél.kérlek gondold el ezt.és ne haragudj,ha kicsit kemény voltam esetleg.nem ez volt a szándékom.és nemis akarom,h az legyen.de nem üres lapokról beszélek nati.több mindnet éltem meg,mint gondolnád.és most itt vagyok.és mindenért hálát adok.hálát adok az anorexiámért.hálát adok mindenért.mert ettől vagyok az aki.ha visszaolvasod a leveleidet figyeld meg,h mindig arról írsz mit nem akarsz.de mit akarsz?kérlek.magadért.csakis magadért.anyudra se gondolj most.nehéz,de ne gondolj most.és most mit akarsz.most,h csak te vagy...hm?mi az,amit igazán elakarsz érni?boldog életet?itt van.szerető barátokat?itt vannak.nem is tudod,h azzal,h elfogadod magadat mennyi mindnet megtudsz oldani....

körömrágás

ma megvettem a felvételi tájékoztatót és miután átböngésztem és kiemeltem magamnak a számomra fontos dolgokat sikerült a 3különböző szakot 6ra szűkitenem. nem nem forditva:D jövőre vszeg kalapból fogok huzni, h hova jelentkezzek. de majd csinálok egy pro és contra listát uh sikerül majd vh választanom remélem:D kiváncsi vagyok h a mai füzetvásárlási lázam alábbhagy-e majd ha elkezdődik a tanulás, mert egyenlőre (titkolom, de) be vagyok zsongva a tanulást illetően, de vszeg ez is csak az izgalom miatt jött rám. egész napot anyuval töltöttem nála. alig várva h kivegye végre azt a 20perc szünetet. alig volt ma pár ismerős arc, de legalább kezdek otthonosan mozogni ott is. ott volt ola is akivel sikerült pár angol szot váltanom ami a jövőheti vizsgám miatt nemárt. meg este 10felé tom is betoppant, de persze miért is ismert volna fel, csak akkor ragyogott fel az arca amikor anyu oldaláén kitoppantam:D
ennek köszönhetően mondanom sem kell h a diétám kudarcbafulladt, de őszintén szólva ugysem bánom hisz elég hülyén kezdtem el, majd talán jövőhéten v akármi. mostmár annyira nem érdekel, mert rubint réka azt állitja nekem amiközben izzadtan pattogok előtte, h a lényeg h egészségesen kajáljak. hát az epershake meg a soksok meki fagyi sztem a legegészségesebb a mekis kaják közül, uh minden tőlem telhetőt megtettem:D
a túlzott jókedvem meg feltételezhetően abból ered h rohadt nagy bűntudatom van, mivel apa amikor hivott megkérdezte, h pár napra nem-e megyek még le és amikor elkezdtem nyögvenyelve mesélni, h dehát a vizsga meg a tábor, tökre elcsüggedt hangja lett és akkor annyira megsajnáltam, h még magamban sem tudtam hozzátenni annyit, h dehát ott van neked az új családod, ők most úgy is fontosabbak, meg végs te akartad igy, és itthagytál és neked ugysem kellek. szal a szokásos ami ienkor eszembe jut, és amit (IGEN TUDOM) még mindig nem sikerült neki elmondanom.

nemhiszemel

ma kezdtem neki a 90napos diétának, ami ugye a fehérjenappal kezdődik és tök szépen be is tartottam amig anyánál meg nem ettem 2fagyit karamellás meg csokis öntettel. na ennyit erről. de nem adom fel, mert ma tornmáztam pöppet, uh jo lezs ez. szerintem ez csak a kezdeti sokkhatás:D najo. de komolyra véve a szot tényleg nem akarom tulzásba vinni a korábbi irományaim ellenére. de ezt majd a viznapok után megtudjuk. Réka ne szedd le a fejem!:D

hello

miután rájöttem, h nem akarok koplaláshoz folyamodni, ettem egy spagettiadagot, de rögtön ki is hánytam. aztán ittam egy pohár almaecetet. és bevettem egy hashajtot. úgy látszik a testem nem ért velem egyet. nem tudom mit scináljak. még mindig tiszta kába vagyok és nincs erőm semmihez, pöppet szédülök is. és egyedül vagyok. Réka svájcban, Eszti balatonon, Gabi meg nem veszi fel:( de nem biztos h sokra mennék vele ha tudnék velük beszélni, mert max csak elrontanám a napukat, találkozni meg nem tudnánk, mert semmi erőm nincs hozzá h felkeljek. pedig el akarok menni könyvtárba is h legalább olvasnom legyen mit. de nyomaszto az az egész nap ágyban fekvős és csak olvasással időt eltöltő dolog. apa is hivott és mondta h nagyon aggódott és annyira hiányérzet fogott el. megőrülök

narancsbőrös popó, kismamapoci

Tegnapi nap iszonyat szar volt. Anyuval még másnap megbeszéltük, hogy elmegyünk a Széchenyi fürdőbe, és 2kor indulunk. Későn kelt pöppet mert későn feküdtünk le, de ezzel nincs is semmi baj. Elkezdett levest főzni meg készülődi, így 3kor indultunk. És ezzel szintén nem is lenne semmi baj, ha én ezen nem akadtam volna ki, mint egy óvodás. Tökre duzzogtam, ok nélkül, mert ha belegondolsz nem min1, h 2kor vagy 3kor indulunk? Éreztem, h ennek nagyon rossz vége lesz, ha nem hagyom abba, de egyszerűen nem tudtam. Úgyhogy anya elkezdte a képembe vágni h milyen dög vagyok, h ő itt ült egész héten és takarított míg én a Balatonon napozgattam stb. nem vettem annyira komolyan, mert ezt már megbeszéltük normális hangnemben is, de azért rosszul esett. A fürdőben már elment mind2őnk hangulata a duzzogástól meg veszekedéstől, szal visszatértünk eredeti állapotunkba. Ott anya rám szólt h húzzam már be a hasam és akkor megint rám jött a bőghetnék, de nem volt rá időm, mert elmentünk a főbejárathoz, ahol olyan nagy sor volt, h inkább visszamentünk, de mire odaértünk a biztonsági őr bezárta az ajtókat, mondván h várni kell, mert nincs szabad szekrény. Anya elkezdett vele magas hangnemben beszélgetni, h de hát mi ott álltunk a sorban és h minket igenis e kell engedni, még az ajtót is ráncigálta, mint egy elvetemült. Én ezt nem bírtam tovább nézni mert halál ciki volt uh kimentem. Amikor már nem hallottam sem a biztonsági őr sem anya hangját visszamentem, erre anya velem kezdett megint vitatkozni, h h hagyhattam őt cserben akkor amikor tök nagy szüksége lett volna rám, és h én mindig ezt csinálom ect. Magamra nyomtam a napszemcsit és alatta folyattam pár könnycseppet és némán álltam. aztán minden rendben folyt, bementünk átöltöztünk, találtunk helyet stb. rögtön a vízbe vetettem magam h leússzam dühömet. Egy idő elteltével anya hívott egy másik medencébe, hogy tök jó masszázs volt és h nekem is mennem kéne legalább szétverné egy picit a cellulitiszemet a seggemen. Okkkééé. Napszemcsi a fejre, titokban hüppögés és ott álltam kb. egy óráig várva h a zsirsejtjeim kissé szétverődjenek. Amikor bementem szabályosan láttam ahogy megemelkedik a visznit, valamint leapad amikor kijövök. Annyira szégyelltem magam az emberek előtt, főleg amikor megláttam az arckifejezésüket. Soha nem akarok többé fürdőbe menni. Nem értem h amíg Eszteréknél voltunk h nem vettem észre h iszonyatgáz kimennem így a strandra… Nem is a veszekedések fájtak hanem ez a két mondat. Anya elkezdte ecsetelgetni h milyen jó alakom van erre odavágtam neki h persze csak narancsbőrös seggem van meg kismamahasam. Erre csodálatos választ kaptam ismét, h hát igen de erről csak te tehetsz, majd elmúlik, csak hát nem könnyű csontvázból visszatalálni a megfelelő alakodhoz. Tökre letörtek ezek a szavak, de a megállóban hazafelé megint kaptam egyet h húzd már be a hasad úgy nézel ki mint egy terhes. Ott elkezdtem sírni, de úgy észrevétlenül, anya csak annyit kérdezett h náthás vagyok-e. Berohantam a fürdőszobába és tusolás közben végig bőgtem, mert újból és újból szembesülnöm kellett az alakommal. Mi8kor végeztem anya látta h nagyon rossz a kedvem és megpróbált bocsánatot kérni de mondtam h csak álmos vagyok ,elszívtam egy cigit, bevettem két altatót és bevágtam magam az ágyamba. Később még bejött és megkérdezte h nehozzon-e még egy párnát. Reggel indulása előtt még benézett, de nem emlékszem, h mondott-e valamit, mert még teljesen kába voltam. Még mindig az vagyok. Utálom a spontán helyzetekben előtörő magabiztosságomat. A telefonom végig ki volt kapcsolva, uh reggel kaptam egy csomó esemest közülük, h apa hívott egy csomószor. uppsz

bárányfelhők

régen sosem adtam cimet semminek. mostmár állandóan csak cimeket adnék mindennek. lehet h már csak szavakban tudom kifejezni magam, csak senki sem érti meg h az mien hangulatra, gondolatra utal. de lehet nem is kell h mások tudják. mondjuk akkor nemirnék blogot. mondjuk amikor épp nem vagyok lefoglalva semmivel akkor állandoan blogot irok csak azt épp nem irom le csak ledumálom magamban, csendesen.mondjuk ha a cimet hozzácsatoljuk ahhoz amit épp irok teljesen értelmes lesz. mint mostis a semmiről irok. oan mintha feküdnék a fűben és a bárányfelhőket bámulnám miközben gondolkodom a semmin.de igazából ienkor komoly dolgokra gondolok csak épp nem tudom szóba foglalni őket. túl sok.de az érzés változatlan, mintha folyamatosan egy ezerkilos pacák ülne a mellkasomon, tök nehezen tudok levegőtvenni, a szememre másodpercenként kell belülről ordibálom h tartsa elzárva a könnycsatornáimat és kattogok h mennyire dagadt vok és mennyire utálok ebben a testben élni. de lehet h végülis mind1. bármilyen testben rosszul érezném magam ugyis... és csak azért mert makacs vagyok vagy félénk vagy haragtarto, lusta nevezz akárminek sztem bármeik igaz. és a makacsságomból eredően sajnálom nem tudok rajta változtatni. megpróbáltam, de nem eléggé, és tovább fogok próbálkozni addig amig bele nem pusztulok. hülye érzés mikor beszélni orditani, sirni szeretnék és elmondani mi bánt min kéne változtatni, de mintha pillanatragasztot öntöttek volna a számba lebambulok és számolok amig csak kell.aztán meg kapok az első adandó alkalmon és elrohanok. még akkoris ha budapest kiev után csak egy falunak tűnik. félek h továbbhizok. nagyon. állandoan ettől rettegek mégha épp falásroham tör rám akkoris. amig váriban voltam kevesebb mitn egy napig nosztalgiáztam a vécéülöke felett és teljesen átadtam magam a megkönnyebbülés érzésének. aztán sirtamsirtamsirtam. de mint a disney meséknek itt is happyedn lett mert elaldutam. ésakkor aludtamaludtamaludtam. nemtudom mit csináljak. egy ideig tök jo votl ez az egész h hűű ha eszek tök sok erőm lesz meg hű miket tudok meg satöbbi de mostmár megitn nem látom semmi értelmét, nincsenek céljaim, vagy ha vannak nincs kedvem őket megvalósitani, mert minek? tudom h minden rajtam áll de nincs kedvem hozzá. unaloműzőnek jok a sorozatok meg a könyvek. addig legalább nem ebben a világban élek. és persze ienkor magammal cseszek ki, higgyétek ezeket a dolgokat is tudom ám, de nem tudok mitkezdnei semmivel amig teljes érdektelenség uralkodik rajtam. elegem van kényszeriteni magamat még a legkisebb aproságokra is de nem akarom feladni, mert annak meg végképp nem lenne értelme.
sajnálom
cuppcupp

Riasztooo

Még csak most jöttünk vissza nagyapához és én már csapom a hisztit. Katiék kiöntöttek egy tál levest, semmi baj. Én kihoztam a laptopot amikor még senki sem vacsorázott , pusztuljak. Tegnap nagyapa utasitott h pucoljak meg egy száritott halak, hát sajnálom h foggalmma sincs h h kell, erre tökre felháborodott és maga csinálta meg aztán megkérte katit h pucoljon fokhagymát. Hát basszus nemazért de fokhagymát mindenki tud pucolni. Ma reggel töltőt kellett keresnem és kb fél oráig nem találtam hát katasztrofa. Basszus annyira nem értem. Tényleg ennyire hasznavehetetlen vagyok? Mindenki utálja miattam anyát is.

Satöbbi

Ezekután Váriban faltam és hánytam és teljesen elment a hangom és igy tovább. Jolika megprobált beszélni velem erről, de sztem semmire sem jutottunk azonkivűl, h vele is közöltem h gyűlölök ien dagadtan élni. Apával ezek után se tudtam beszélni pedig egy csomó alkalomm lett volna rá. De athiszem egész normálisan tudtam vele viselkedni pedig a házukba is elcipelt egyedül judittal meg a babával. Persze enni nem tudtam náluk de ez mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna. Persze valoszinű h az ien észrevételeket én beszélem be magamnak. A vonatut Kievbe tök jó volt, néztünk Dr. Houset meg ienek. Aztán megérkeztünk majdnem problémamentesen, hisz Kareszék a taxiban hagyták a laptopom, de végül az is megoldodott, Nagyapa tudta nélkül. Megérkeztek Gabiék is és elmenünk mászkálni a városba. Kareszék minden létező sarkon megálltak sört venni, nagyjábol felvázoltam Gabinak a dolgokat amik bántanak, végül hazakeveredtünk. Igazából az a rossz h ezen a családi nyaraláson tök kivülállónak érzem magam, ien kis betolakodónak. Meg a sok vékony lány Kievben megőrjit, főleg oan emlékekkel h amikor utoljára voltam itt egy szem mogyoro volt kb a napi kajaadagom. Mostmeg zabálok, gusztustalanul hizok közben. És még mindig rosszkedvem van, de annyira h arra kell vigyáznom minden egyes pillanatban h ne sirjam el maga, h a mosoly folyamatosan fenntlegyen az arcomon és h úgy tegyek, mint aki ebben a világban él. Azthiszem 17év gyakorlás után ez menni fog.

Meglepetés

Reggelre sikerült megbeszélni h Kati és Andris jönnek velünk kocsival Váriba, és Gyuriék vonattal ugyanazon a napon. A megmaradt rosszkedvemet alig sikerült palástolni, legalább úgy, mint az árulkodó karikás szemeimet. Apa már 2napja nem volt elérhető mobilon, de amikor már közeledtünk Vári felé felhivott minket, h merre vunk stb. Kiderült h a Szinevéri tón voltak. Mikor megjöttünk apa kocsija ott állt az udvarban, és már akkor feljajdultam, h ne máááár. Aztán rájöttem h muszáj lesz bemennem. Csodálatos kép fogadott, apa ül és gügyög a rajta fekvő babához Judit meg ott áll nem messze tőle Erikkel. Célbavettem a szobát köszönés nélkül, szoltam jkának h gázvan, adott nyugtatot, mert remegtem mint a nyárfalevél. Mondta h feküdjek le, de én inkább lementem a kertbe és felhivtam Esztit. Persze apa utánamjött de nem tudtam még csak rá se nézni, és a rajtam lévő képzeletbeli szájzár miatt még ki se tudtam nyitni a szám pedig tökre bennem volt pontosan, h mit kéne mondanom. Felajánlotta h menjünk fel kajálni, beleegyeztem, de helyette lefeküdtem az ágyra és elkezdtem bőgni, ami a legnagyobb csodálkozásra késztette az arcizmaimat, hisz a tgenapi után azt hittem h jó pár évig egy könnycseppet sem tudok majd kipréselni magamból. Rögtön jött Jolikátol a nyugtatóadagom és Kati andalitó hangja, amint nyugtat. Apa is odajött hozzám még Jolika előtt, elsőként, csak neki nem sikerült észrevennie h sirok… Kati levitt a kertbe Andrissal és leültettek a hintára, apa megint utánunkjött és elkezdett ölelgetni. Kaptam apátol egy hűtőmágnest amit a Szinevéri tóról hozott. Nem vok pszichopata h ennyi miatt igy kiakadok, csak az volt a bajom h váratlanul jött és nem tudtam felkészülni rá. Főleg a tegnapi után.. Am a sokkhatás alatt Katinak azt sikerült kipréselnem h az a bajom h állandoan az orrom alá dörgöli a tökéletes feleségét, gyerekeit, életét. Ezen is el lehet gondolkodni.

Ákombákom

Anyu leültetett h nézzek vele filmet, de mivel engem rohadtul nem érdekelt kihoztam fényképeket és elkezdtem berakosgatni őket az albumba. Persze előkerültek azok a fényképek is amelyekben fürdőruhában pozolok, h csodálják meg mien vékony vok. Míg én vágyakozva nézegettem őket és összeszorult a szivem h ez már nem én vok, anyu megkérdezte, h sztem még mindig dagadt vok-e és azt mondtam h persze, mire elkezdett sirni h de hát ez h lehet hiszen ott oan vékony vok h az már csunya és h ezt igy nem lehet blablabla. Attol függetlenül h sztem hülyeségeket mondott nagyon meghatott h sir ha visszaemlékszik pár honappal ezelőttre és egy kis bűntudatot is ébresztett. Mire kitárgyaltuk h mennyire szar nekem h dagadtan kell élnem, lement egy kis nyugtato meg egy doboz cigi. A meg nem álló könnyeim miatt féltem h teljesen kiszárok mint spongyabob a levegőn.