heyheyhey

kisebb kihagyás után ugy gondoltam mégiscsak rámfér ha firkálgatok egy kicsit. mm az a helyzet h hoztam magammal naplot csak a verseken kivül mást eléggé lusta vagyok beleirni.. tudjátok hosszu meg unalmas és amig leirom addig már el is felejtem h mit akartam irni, mertt igen ez moist am is nehézséget okoz. foggalmam sincs mit kéne irnom de akarok, mert lehet h a gondolkozás is emiatt rekedt meg. nem nem azért mert szőke vagyok. szoooval. fantasztikusan bölcs döntés volt rézemről h kijöttem ide ukraijijánába, h elmélázzak rajta h most igazábol wtf thhe tovább nem tudom h mit kéne tennem mert h mindent csinálok csak nem gondolkozom az tuti és most semerre sem jutottam csak egy kicsit még idegesebb vagyok a szokásosnál a sok gyereknyál miatt. naponta kb egy doboz algopirynt falok fel a folyyamatos gyereksirás miatt és tartom a hajnali kakaskukorékolás előtti keléseket, mert h miért is ne, nekem sincs jobb dolgom reggel 5kör mint h teleshopot nézzek... szoval ezek tuti arra a következtetésre vezetnek h vmi gáz van de azonkivül h ezt ujra és ujra felfedezem igazán csinálhatnék vmi mást is... például nemtom. iagzábol bizt van azért vmi értelme h ittvagyok. mondjuk az eléggé ironikus h egy 8éves gyerek a legjobb társaságom és tök jol elvagyok vele, miközben kibeszéljük a disney channel műsorait, de az már kissé sok h Jtal is többe tudok beszélni mint apámmal mert egyszerűen rohadtul nem figyel rám. ha elkezdek vmit mesélni mindig közbevág. és azt még elnézem ha a gyereke miatt aki épp akkor jött rá h mien poén hamuba dugdosni az ujját, mert ez már amolyan rituálénak is elmenne, de csak ugys, mert nemkiváncsirá vagy nemtom. tegnapelőtt ráadásul vmi hülye jféle rokonok ismerősök vltam náluznk uh ugyh a disney mellett egy egy fél doboz torta elmajszolása mellett döntöttem felboritva ezzel a naaagy harmoniát., ezért két műsor között leszaladtam hozzájuk elszivni egy cigit h érezzék a törődést:D persze mindezt isszionyatosan mgbánva s a gyötrő lelkiismeretfurdalás miatt bocsánatot kértem, uh mst mindenki megint nagyonszépésjoéshappy-.-
Jolikára tergnap rájött az h a verseimet el akarja olvasni, és ez tök cuki volt, de aztán elkezdtem izgulni h jajnemár én nem azért csinálom. m megyek vele pediküröztetni meg maniküröztetni, és mondta h vigyem őket magammal h ott el tudja olvasni. d ejaj nemár. kicsit félek h mit fog szolni.
persze nem sikerült elkerülni a pasitémát sem vele pedig ez talán a legnagyobb téma amit igyekszem lehető legjobban elkerülni, mert a hajam bánja.. mégegyszer megprobáltam mosolyogva előadni h minden oké jolvagyok de nemhiszem h ezzel letudtam volna akár egy hétre sem ezt az egészet. fantasztikus

ohh yesyesyes

szóóóval szerenádok, bolondballagás aztán a komoly, összcsaládosparty, érettségi blahblahblah. asszem kezdek ideges lenni. no nem az érettségi miatt. az majd jön meg eltelik és ha gázlesz jövőre újra ugyanitt:) vagy a családi szar vagy ez vagy pedig foggalmam sincs h mi a bajom de érzem h vmi nem okés. fáradt vok, ideges és talán a b betűs szót is mondhatod rám mostmár.persze ezeket csak titokban kell tartani nehogy vki megtudja és nyáhááá. persze mindenki tudja aki számit. vagy nem. nemtudom. sztem ez nyilt titok. de blahblahblah milesz igy velem?

Paravan

Porfelhőben egy alak rohan
A tó partján döglött lovak
Hevernek puszta képet alkotva
Millió tekintetet szétmarva.
Koromfekete az ég e álló kép felett
Kerüljétek el messze a tetemeket.

utazások

Kacifántosan mosolyog rám a hold,
Úgy hallom valamit halkan dalol.
Itt hagylak téged kicsiny falucska,
Utoljára végigsétálom csúnya utcáidat.
Békés templomok tekintete végigkövet
A hold meg ledob az égből egy kötelet,
Csak érteném a jeleket, amiket sugároz,
Talán nem tévednék mindig a zsákutcákhoz.
Csak tudnám mit mormol a fülembe,
Hogy elraktározhassam szívembe.
De a lassan lenyugvó nagy sárga
Tovább somolyog mások kárára.
Segítsetek, hogy ne ragaszkodjak ennyire,
Hogy elkerüljek innen jó messzire.
Szívem nem tud ennél többször összetörni
Elkezdett minimálisra zsugorodni.
Arcomat nem csípi szavanyú fagy,
Hogy rajta meleg könnyek táncoljanak
Csak a szivacs tüdőm igyekszik működni,
Hogy illatodat magamba tudjam áramoltatni.

vagy túl sokat ettem a növesztő sütiből vagy egy túlméretezett kannában csücsülök

Vedd le végre a girlandokat,
S tekerd fel a holdra.
Az est titkos szerelmet hoz,
Mely teljesen független a szabad akarattól.

Sikeresen kihagytam egy alvást az éjszaka és csak most ébredtem fel 3ora szundiból, de rohadtul nem jobb. arra kelni h milliónyi kérdes csücsül a vállamon nem vicces. a leg sürgetőbb a vonatjegy miatt az h menjek e egy olyan helyre, ahol mint kiderült nem lesz már rajtam kivül senki csak egy fél napig, és amit zsigerből gyűlölök, de iaszonyatosan hiányzik. háét Eszti, nem te vagy az egyetlen, aki szeretne egyszer belémlátni és megvilágosodni h h is működik egy ilyen sajátos Nati-szerkezet, de én már itt két kézzel is jelentkezek erre, csak mindenki leszarja odabent:D hnap kezdetét veszi a tvaszi tábor ugyhogy egy hétig pangás lesz errefelé. de mégis hogy lehet az, h valaki ennyire nem ismeri saját magát??? ugye, Sepa Natália?:)

virágot mindenkinek

ma bementem suliba, de ha fizikailag nem is, lelkileg kiürültem, és elegem lett uh első adandó alkalommal leléptem. később bementem Gabihoz és még később a troli nagyot fékezett és egy kislány belekapaszkodott a térdembe. gyorsan lesütötte a tekintetét és elfordult szégyenében, de amikor találkozott a tekintetünk annyira gyönyörűnek tetszett, hogy lehet hogy azért ijedt meg mert azt hitte megőrültem. hosszú, szőke haja volt és amikor mosolygott, látszott, hogy hiányzik pár foga. annyira csodáltam, és arra gondoltam, hogy tuti ilyen gyerekem lesz nekem is valamikor, aztán azon töprengtem el, hogy valyon miért figyelem meg ilyen pontosan a környezetemet, amikor kihagyom az evést egy időre. mindig érdekesnek és őjnak találom az embereket és viselkedésüket, megfigyelem őket, mert érdekelnek. olyan mintha kiragadnának az adott helyzetből és vmi moziba csöppentenének, hogy nézzem meg ez a heti premier. végül csak hazamentem és miután kiolvastam még egy könyvet elszunditottam és Gabi esemesére ébredtem, amiben arra kér, hogy ne pusztitsam magam. okké. eszembejutott a kislány és a jövendőbeli gyermekem, mégha most nagyon is úgy tűnik, hogy kerülöm a komoly kapcsolatokat, hisz egyszer énis felnövök:) egy joghurt egy kislányért. elég fair, asszem(:

tájképek

tegnap valami iszonyatos sűrű fekete homályba zuhantam, rég nem zuhantam ilyen mélypontba. jó, a körülmények gondolom rásegitettek de ténylge bepánikoltam. fizikailag beteg vagyok, folyik az orrom a hangom elveszett, a vérnyomásom sincs az egekben. de ez gondolom már nem feltétlenül a náthához sorolhatóak, hanem a kajálási folyamat kimaradásához. pff. este a diványon feküdtem, ugy terveztem ottalszom, mert jólesett anyu közelsége, a hangok körülöttem. rohadtul nem akartam a szobámban bezárva feküdni egyedül ezért inkább békésen olvasgattam a nappaliban. aztán éreztem h kerülget az álom és h már nem vagyok teljesen része az ébrenléti állapotnak, az agyam mégis ugy zakatolt, mintha csak gondolkoznék. éreztem a rajtam uralkodó betegséget, a részvétet, amit az emberek irántam tanusitanak, amiért nem vagyok épeszű, sajnáltam anyut, amiért fájdalmat okozok neki, és sajnlátam magamat, amiért nem tudok mitkezdeni magammal, nem tudom hogyan viszonyuljak magamhoz, hogy próbáljak meg okosabb lenni ésne legyek őrült egyszerűen normális.éreztem a testemen végigfutó bénaságot,hogy nem tudok felállni anélkül, hogy ne esnék össze, hogy tudjak rendesen beszélni, normális cselekvéseket folytatni, mint mindenki más, életörömet sugározni, futkorászni és kergetőzni. hogy legyen társasági életem, tudjam magam irányitani és kontrollálni, és ne legyek másoknak kiszolgáltatott, és ugy viszonyuljanak hozzám az emberek ahogy azt mindenkivel csinálják. görcsösen akartam normális, hétköznapi ember lenni és amint éreztem ennek a lehetetlenségét, már hirtelen semmit sem akartam, csak eltűnni örökre, hogy könnyebb legyen másoknak is meg nekem is. összeszoritottam a szemem, éreztem a fejemben lévő nyomást és szuggeráltam az egyre elboritó sötétséget, hogy tüntessen el, és éreztem ahogy perceken belül már nem leszek itt és senki sem fog aggódni mindenki könnyen elenged. aztán hirtelen nagyon megrémültem és kinyitottam a szemem hallottam a tv hnagját és éreztem anyu jelenlétét a szobámban. hát mégsem történt semmi. jesszusom miken gondolkozom? még szép h ittvagyok és örülök neki és mégis honnan jutnak ilyenek az eszembe? megdöbbentett hogy csak álmodtam az egészet, és hálás lettem érte h ilyen lehetőség is van, dühös amiért az ember képes ilyeneket összeáklmodni és még csak nem is jön rá h álmodik. az álmom kisértett egy darabig uh átvonultam a szobámba és megpróbáltam ujra rendesen elaludni de megint hülye álmok zaklattak. reggel felkeltem arra amint anyu benézett és elbucsuzott és visszaaludtam. de szerencsétlenségemre megint felkeltem, olvastam és most nem tudom mihez kezdjek. Eszti irt h szar nélkülem a suli én meg neki h nélkülük meg szar lenni. kétségbeejt h egyedül vagyok, pedig ez teljesen érthető. nem vagyok 2éves h anyu halassza miattam a munkát és velem ücsörögjön és elárasszon forró teával, és a tanárnéni sem hiv fel telefonon h asz egész osztály belekiabálja nekem h mennyire hiányzom nekik és h gyógyuljak meg. pedig mennyire jólenne. át akarom ölelni anyut és remegő hangon faggatni akarom, h ugye nem vagyok rossz gyerek, és h vajon szerete? bocsánatot kérni tőle minden pimaszságomért és hallgatni h azt suttogja, h "nem vagy kövér, mindenki igy szeret, nem kell nekünk megfelelned csak érezd jól magad". utóbbi egy hétben valóban nem ettem túl sokat, de anyu azt mondta h természetes ha az ember ki van borulva akkor az evés az amire legkevésbé gondol, és h ez el fog mulni. én is hittem ebben és tudtam h ez nem a foygokúrára megy ki mint eddig. de most tökre elbizonytalanodtam. eddig azt mondogattam magamnak h nemgáz, ha akarnék ugyis ennék valamit és majd eljön ennek az ideje is. de most nemtudom rávenni magam és ismerős a helyzet és hajajaj. másrészről meg mit ijedek meg ennyire hisz tényleg rámfér egy kis fogyás és amint normálisan fogok kinézni ujra eszek majd. mitnha ezt már hallottam volna magamtól. aztán a kórházban hisztiztem h márpedig akkorse ha kanállal verik ki a fogam. akkor ilyenkor most mivan? nem igazán értem, de azt tudom h a legszarabb kövér anorexiásnak lenni:D persze nem mintha az lennék, de mind1, végülis tényleg jo lenne ha egy picit lefogynék, csak emellett enm akarok se szédülni amikor felállok se antiszoc se szarkedvű lenni. anyucit akarom most azopnnal magam mellé ide és h meghallgasson és megértsen. esküszöm neki ment a legjobbasn az összes pszichológus mellett. ráadásul az a hülye lwevél a semmelweis egyetemtől még mindig ott hever az asztalon és mindig amikor elmegyek vele baszogat, h na mivan már, mit fogok csinálni. ugyanis van egy ilyen új kis program edina néven amit most fejlesztettek ki az evészavarosok számára. amikor először megláttam még so9kkos állapotban voltam egy picit. asszem ez egy kis magyarázatot szolgál. szal hazamentem, miután nem otthon aludtam, de anyuval nem tudtam beszélni előző este, és az asztalon egy cetli feküdt valami irással. anyu papucsa szokásos helyen, csönd az egész házban, pedig anyu ma szabadnapos. nem kaptam levegőt, elolvastam a cetlit amin az állt, h a manikűrösnél vagyok gyere szolizni ha van kedved stb csók anya. azon nyombasn elkezdtem zokogni és nem igazán tudtam mitkezdeni vele. boldog voltam. aztán találtam emg a levelet és amiközben olvastam még mindig zokogtam és amikor a végére értem csak még jobban sirtam. nahát igy volt ez. azóta nem nyultam hozzá csak ott fetreng az asztalon. azt mondtam maganak h jo oké ebbe nem fogunk megint belekeveredni uh majd elkezdünk enni. de mi a szarra várok? talán arra h mások észrevegyék h fogytam. talán arra h összeessek vhol. talán arra h anyu hazajöjjön. de vh ahhoz sem érzem elérkezettnek az időt h anyuval beszéljek erről. wáááh cigizni akarok. de igy sincs hangom, és kül is tegnap se cigiztem. fantasztikus vagyok de még mindig unatkozom:D