virágot mindenkinek

ma bementem suliba, de ha fizikailag nem is, lelkileg kiürültem, és elegem lett uh első adandó alkalommal leléptem. később bementem Gabihoz és még később a troli nagyot fékezett és egy kislány belekapaszkodott a térdembe. gyorsan lesütötte a tekintetét és elfordult szégyenében, de amikor találkozott a tekintetünk annyira gyönyörűnek tetszett, hogy lehet hogy azért ijedt meg mert azt hitte megőrültem. hosszú, szőke haja volt és amikor mosolygott, látszott, hogy hiányzik pár foga. annyira csodáltam, és arra gondoltam, hogy tuti ilyen gyerekem lesz nekem is valamikor, aztán azon töprengtem el, hogy valyon miért figyelem meg ilyen pontosan a környezetemet, amikor kihagyom az evést egy időre. mindig érdekesnek és őjnak találom az embereket és viselkedésüket, megfigyelem őket, mert érdekelnek. olyan mintha kiragadnának az adott helyzetből és vmi moziba csöppentenének, hogy nézzem meg ez a heti premier. végül csak hazamentem és miután kiolvastam még egy könyvet elszunditottam és Gabi esemesére ébredtem, amiben arra kér, hogy ne pusztitsam magam. okké. eszembejutott a kislány és a jövendőbeli gyermekem, mégha most nagyon is úgy tűnik, hogy kerülöm a komoly kapcsolatokat, hisz egyszer énis felnövök:) egy joghurt egy kislányért. elég fair, asszem(: