mizéria

kedden szóbelizem és már alig várom. mellékes h még a fele anyagot nem is olvastam át, de már meg akarok szabadulni ettől az otthonülős megkötöttségtől. szabadnak akarom érezni magam, táncolni, napozni, olvasni, csókolózni, fürödni sokhasonló. csak amiközben ilyen kívánságokon jár az eszem elgondolkozom, h vajon nem azért szeretném h ne gondoljak másra, ami nem hagy levegőt venni, mert már megint hülye vagyok, és nem tudom mit gondoljak. utálom ha zavarba ejtenek és ettől nem tudom hogyan is kéne viselkednem. ki akarok mászni ebből a nyúlfutós hülyeségemből, akármennyire is akarom úgy mellékesen. tudom bonyolult. mindig az...