2010. április 27., kedd
ohh yesyesyes
szóóóval szerenádok, bolondballagás aztán a komoly, összcsaládosparty, érettségi blahblahblah. asszem kezdek ideges lenni. no nem az érettségi miatt. az majd jön meg eltelik és ha gázlesz jövőre újra ugyanitt:) vagy a családi szar vagy ez vagy pedig foggalmam sincs h mi a bajom de érzem h vmi nem okés. fáradt vok, ideges és talán a b betűs szót is mondhatod rám mostmár.persze ezeket csak titokban kell tartani nehogy vki megtudja és nyáhááá. persze mindenki tudja aki számit. vagy nem. nemtudom. sztem ez nyilt titok. de blahblahblah milesz igy velem?
2010. április 11., vasárnap
Paravan
Porfelhőben egy alak rohan
A tó partján döglött lovak
Hevernek puszta képet alkotva
Millió tekintetet szétmarva.
Koromfekete az ég e álló kép felett
Kerüljétek el messze a tetemeket.
A tó partján döglött lovak
Hevernek puszta képet alkotva
Millió tekintetet szétmarva.
Koromfekete az ég e álló kép felett
Kerüljétek el messze a tetemeket.
2010. április 8., csütörtök
utazások
Kacifántosan mosolyog rám a hold,
Úgy hallom valamit halkan dalol.
Itt hagylak téged kicsiny falucska,
Utoljára végigsétálom csúnya utcáidat.
Békés templomok tekintete végigkövet
A hold meg ledob az égből egy kötelet,
Csak érteném a jeleket, amiket sugároz,
Talán nem tévednék mindig a zsákutcákhoz.
Csak tudnám mit mormol a fülembe,
Hogy elraktározhassam szívembe.
De a lassan lenyugvó nagy sárga
Tovább somolyog mások kárára.
Segítsetek, hogy ne ragaszkodjak ennyire,
Hogy elkerüljek innen jó messzire.
Szívem nem tud ennél többször összetörni
Elkezdett minimálisra zsugorodni.
Arcomat nem csípi szavanyú fagy,
Hogy rajta meleg könnyek táncoljanak
Csak a szivacs tüdőm igyekszik működni,
Hogy illatodat magamba tudjam áramoltatni.
Úgy hallom valamit halkan dalol.
Itt hagylak téged kicsiny falucska,
Utoljára végigsétálom csúnya utcáidat.
Békés templomok tekintete végigkövet
A hold meg ledob az égből egy kötelet,
Csak érteném a jeleket, amiket sugároz,
Talán nem tévednék mindig a zsákutcákhoz.
Csak tudnám mit mormol a fülembe,
Hogy elraktározhassam szívembe.
De a lassan lenyugvó nagy sárga
Tovább somolyog mások kárára.
Segítsetek, hogy ne ragaszkodjak ennyire,
Hogy elkerüljek innen jó messzire.
Szívem nem tud ennél többször összetörni
Elkezdett minimálisra zsugorodni.
Arcomat nem csípi szavanyú fagy,
Hogy rajta meleg könnyek táncoljanak
Csak a szivacs tüdőm igyekszik működni,
Hogy illatodat magamba tudjam áramoltatni.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)